A hatalmas konténer egy kicsit jobban meglódult a levegőben (talán a toronydaru kezelőjének egy hirtelen mozdulatától). A kikötőben összesereglett riporterek – engem is beleértve - a helyszínre kirendelt rendőrökkel és pár politikussal együtt megdermedtek: még csak az hiányzott volna, hogy éppen a megérkezésekor, a teherhajóból a kikötőbe való átemelésekor a nagy hírveréssel már előre beharangozott gigarobot a betonra zuhanjon és összetörjön, még mielőtt országunkban komolyabban tesztelhették volna.
De nem történt semmi baj: a konténer még egyet-kettőt kicsit kilengett oldalra ahogy áthaladt a teherhajó korlátja felett, majd a toronydaru lassan, de biztonságosan leeresztette a kikötő sima betonjára. A várakozó tömeg megindult a konténer felé, vakuk villantak.
Én szokás szerint leghátul álltam (a főszerkesztőm megint későn szólt, hogy ki kell mennem egy helyszínre tudósítani), esélyem sem volt, hogy közeli fotót készítsek a konténerről és a közelében sebtében felállított szónoki emelvényhez lépő kormánybiztosról és a mellette álló főpolgármesterről.
Nekem jobb ötletem támadt: amikor hátul (nem messze tőlem) megláttam a teherhajó személyzeti lépcsőjén a kikötőbe lejönni egy mosolygós, szeplős, matrózféle fiatalembert, úgy gondoltam meginterjúvolom a gigarobottal kapcsolatban. Odaléptem hozzá, ő pedig barátságosan szóba elegyedett velem:
- Szia! Bocsánat, mondanál egy-két szót a hajó fő szállítmányáról, a gigarobotról? - kérdeztem, miközben a távolban álló, emberekkel körülvett konténerre mutattam.
A fiatalember szeme csodálkozást mutatva elkerekedett:
- A gigarobot nincs a konténerben! Az a konténer csak a robot kiegészítőit tartalmazza: a töltőket, cserealkatrészeket stb. - mondta.
Ekkor rajtam volt a csodálkozás sora:
- Pedig én azt hittem, hogy ebben az óriási konténerben fér csak el a gigarobot! - mondtam.
A fiatalember elmosolyodott:
- Tudja, a „giga” szó ebben az esetben a robot képességeire utal, nem a méretére.
Ezután a fiatalember búcsúzóul intett nekem, majd két hatalmas szökelléssel a több tíz méterre lévő kikötői kerítéshez ugrott, majd egy könnyed szaltóval átvetve magát a legalább három méter magas kerítésen már kint is volt az utcán.
Körbenéztem, de rajtam kívül senki nem látta ezt a pillanatot. Mindenki az előtérben, a hatalmas konténer előtt szónokoló főpolgármesterre figyelt. Azt hiszem, arról beszélt, hogy micsoda megtiszteltetés országunknak, hogy pont itt próbálják ki élesben, valós körülmények között a gigarobotot...
