Néha elgondolkodhatnánk egészen komoly dolgokon is, például azon, hogy kinek mi a bűne? Nagy-e vagy kicsi (világot jelentő, vagy egészen jelentéktelen), és boldog-e, aki azt hiszi magáról, hogy neki nincs ilyenje? Tudunk-e élni nélküle, vagy életünk velejárója? Eszébe jut-e állandóan annak, akinek van? Nagyon nehéz teher-e, ha valakinek van bűne? (Mondjuk, olyan közepes nagyságú.) Velejéig romlott-e, akinek több is van? Létezik-e olyan ember, akinek egy sincs? Ha van valakinek, akkor tudnak-e róla mások? Vagy ez csak a magánbűne, amiről az idegenek mit sem sejtenek?
A fentiekkel kapcsolatban én nemrég megtanultam valamit, amit most közreadok, hogy okuljanak belőle mások is: a német nyelvben a „Bühne” (ejtsd: „bűne”) szó magyarul „színpad”-ot jelent… :)
