- Jó napot! Csak pár percem van Önre. Mit óhajt?
- Jó napot, rendőrfőnök úr! Köszönöm, hogy fogadott. Rendkívül fontos ügyben keresem.
- Mi annyira fontos, hogy azonnal, soron kívül beszélni akart velem?
- Az Elnökről van szó.
- Mi van vele?
- Tudomásomra jutott, hogy merényletet terveznek ellene. Meg akarják ölni!
- Szerintem Ön rémeket lát. Egyébként találkozott már valaha az Elnökkel?
- Hogy jön ez ide? Egyébként még soha nem találkoztam vele.
- Nos, nekem már volt szerencsém egyszer beszélni vele. Rendkívül kedves, figyelmes ember. Amikor beszél valakivel, akkor abban a szent pillanatban az illető ügye a legfontosabb a számára, teljes figyelmével az aktuális beszélgetőtársára koncentrál. Amellett rendkívül rendes ember hírében áll.
- De miért mondja ezt el most nekem?
- Arra akarok utalni, hogy az Elnököt mindenki szereti, aki csak ismeri. Talán az is, aki még csak a tévében látta. Honfitársaink mindegyike büszke rá, hogy ő az Elnökünk, a külföldi ellenséges ügynököket pedig még idejében lekapcsolja a Biztonsági Szolgálat.
- De hát tényleg meg akarják ölni!
- Ne keltsen felesleges pánikot! Higgye el, Kennedy elnök teljes biztonságban van…
