Aznap a falusi házaspár korán kelt: az asszony elindult a piacra, hogy jól bevásároljon a hétvégére, a férje pedig kiment hátra a fáskamrába, hogy egy kis fát hasogasson a szobai cserépkályhába való begyújtáshoz. Mivel még nyáron hasított fát vettek, így csak a begyújtóshoz kellett egy kis aprófát vágni. A férfi percek alatt készen is volt vele, és egy vödörben bevitte a szobába az aprófát, bekészítette a kályhába, majd visszament az üres vödörrel a fáskamrába, megpakolta néhány nagyobb fával, aztán azt is bevitte a szobába és azt is bepakolta a cserépkályhába. Mivel a férfi nem sokra becsülte a boltokban kapható „begyújtókockát”, a fáskamrából bevitte a szobába a már korábban elkészített vödörnyi olajjal kevert fűrészport, és abból tett egy keveset a kályhában lévő fadarabok tövébe, hogy majd könnyebben begyulladjanak.
Mivel a férfi felesége a piacra menetel előtt megemlítette a férjének, hogy jó lenne, ha már a meleg házba érne vissza, ezért a férfi nem is késlekedett a begyújtással: miután visszavitte a fáskamrába a begyújtós vödröt, újra bement a szobába, felkapta az asztalról a doboz gyufát és letérdelt a cserépkályha ajtajához. Meggyújtotta a gyufát, odahajolt a kályhaajtóhoz és meggyújtotta a gyufa lángjával a begyújtóst. 
A következő pillanatban a férfi számára váratlan dolog történt: ahelyett, hogy a begyújtós – és a bekészített fa – szépen lángra kapott volna, az inkább „berobbant” és egy nagy lángnyelv csapott ki a kályhaajtón, éppen az odahajoló férfi arcára, kezére és felsőtestére. A férfi a fájdalomtól ordítani kezdett, főleg, hogy a lángnyelvtől lángra kapott a pulóvere is, de a házban nem volt senki, aki meghallhatta volna a segélykiáltását. A férfi ordítva csapkodni kezdte a ruháján a lángokat, mire nagy nehezen el tudta oltani. A nyitott szobaajtón és előszobaajtón kibotorkált az udvarra, és ott kiabált segítségért. Ezt hallották meg a szomszédok, akik átrohantak hozzá, és amikor látták, hogy nagy a baj, kihívták a mentőket. A mentők beszállították a sérültet a legközelebbi város kórházába, ahol az orvosok megállapították, hogy a férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett – annyira, hogy pár nap múlva – a gondos egészségügyi ellátás ellenére – a kórházban bele is halt a sérüléseibe. 

A hivatalból kirendelt nyomozók később megállapították, hogy az elhunyt férfi korábban összecserélhette otthon a benzint és az olajat, így olajos fűrészpor helyett benzinessel akart begyújtani, és ez a figyelmetlenség okozhatta a tragédiát – a faluban már nem először.
Pedig a valóság más volt: valójában az elhunyt férfi felesége cserélte ki a tragédia előtti este az ártalmatlan begyújtós keveréket a gyilkos keverékre, így akarván megszerezni a megunt férje után járó magas összegű életbiztosítást. Mivel az asszony a hírekben már korábban hallotta, hogy máshol is okozott tragédiát egy-egy ilyen akaratlan csere, ezért úgy gondolta, hogy ezt a módját választja a férje meggyilkolásának. Mivel kesztyűben végezte a cserét, ezért a nyomozók a vödrön csak a férje ujjlenyomatát találták meg, így a későbbiekben sem gyanakodott senki arra, hogy nem véletlen baleset, hanem szándékos gyilkosság történt...