- Kérsz egy kávét, szívem? Még maradt egy tasakkal a zacskóban! - mondta reggel a szokásostól eltérően egész kedvesen a feleség a férjének. A férfi kivette a zacskóból az utolsónak maradt tasakos kávét, egy konyhai ollóval felvágta a tasakot, a tartalmát beleöntötte a szokásos bögréjébe, egy kevés forró vizet engedett rá, jól megkeverte majd megitta. A kávépor nem oldódott fel rendesen, egy kevés ott maradt a bögre alján, de a férfi ezt betudta annak, hogy talán nem elég forró vizet engedett rá, vagy nem elég jól keverte meg.
- Hát, ez nem volt valami jóízű! - panaszkodott a férj a feleségének, aki azt válaszolta: - Láthatod a zacskón is: új recept alapján keverik, azért más az íze, mint máskor!
A férfi rápillantott a zacskóra, amelyen tényleg elég nagy betűkkel virított a felirat: „Új recept alapján! Most még krémesebb, mint máskor!”
Eltelt egy pár órahossza, és a házaspár már az ebéden is túl volt, amikor a férj hirtelen rosszul lett, de annyira, hogy mire a felesége kihívta a mentőket, már meg is halt. Később a boncolás gyógyszermérgezést állapított meg, s a nyomozók jegyzőkönyvbe vették a feleség vallomását, miszerint a férje már egy ideje rosszkedvű volt, folyton az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, így nem csoda, hogy egy óvatlan pillanatban, amikor a felesége nem figyelt rá, bevett egy csomó gyógyszert, ami végül a halálát okozta.
Pedig az igazság teljesen más volt: a néhai férjnek esze ágában sem volt megölni magát, hanem halálát a reggel megivott tasakos kávé tasakjában lévő „kávépor” okozta, amelyet a feleség még korábban kicserélt porrá tört gyógyszertablettákból, porcukorból és kávéporból álló keverékre, mert így próbált megszabadulni megunt férjétől. És sikerült neki...
