- Gyere, mutatok neked valamit! - mondta üdvözlés helyett Jack, akit felváltani jöttem a tizenkétórázása után a laborban. Megindult a tárolóhelyiségek felé, és hevesen integetett, hogy menjek utána - a fehér köpenyének a szárnyai csak úgy lobogtak mögötte.
Ahogy a C1-es szekrény elé ért, beütötte a kódot és kinyitotta a szekrény ajtaját. A sorban lévő fiolák közül kiemelt egyet, és diadalittasan felmutatta:
- Ezt nézd! Ma érkezett!
Megnéztem, de semmi különöset nem láttam rajta. Az átlátszó fiolában valamilyen szintén átlátszó folyadék volt.
- Mi ez? - kérdeztem érdeklődve.
Jack várt egy kicsit, majd ünnepélyesen azt mondta:
- Víz!
Ekkor komolyan arra gondoltam, hogy szegény Jack meghibbant. Hát, hiába: a tizenkétórázás nem tesz jót az agynak. Jack azonban így folytatta:
- A szonda hozta...
Ekkor megértettem mindent: Jack ünnepélyességét, izgatottságát. És a mondatát már egyszerre fejeztük be:
- ... a Marsról!
